Az alábbi receptet csak azon kedves olvasóimnak ajánlom, akik elég erős akaraterővel rendelkeznek ahhoz, hogy ne egyenek meg egyből egy tucatnyit ebből az abbahagyhatatlan finomságból, vagy éppen azoknak, akiknél ez nem okoz lelkiismeretfurdalást. Ugyanis őszintén megvallva, ezek a szépségek nem éppen egy "reformsütik", de hát ez már csak így szokott lenni... sajnos a túl finom dolgok szinte minden esetben hizlalnak is, de ezzel most ne foglalkozzunk, a bikiniszezonig van még egy kis időnk, hogy bűnözzünk egy utolsót... :)
Hozzávalók a muffin tésztájához (~12 db):
2 bögre liszt (a 2 dl-es kávésbögre értendő ez alatt)
1 bögre cukor
0,5 bögre olaj
1 bögre tej
1 csomag sütőpor
1 tojás
1 tábla tejcsoki
A mogyoróvaj receptje IDE kattintva érhető el. Az itt leírt mennyiség elvileg pont elég a 12 db muffinhoz. Azért írom, hogy elvileg, ugyanis a szegény, magára hagyott mogyoróvaj ritkán marad megdézsmálatlanul, úgyhogy inkább dugjuk el valahova a süti készítéséig, az a biztos... higgyétek el, tapasztalatból mondom... :)
1.) Először üssük a tojást egy keverőtálba, adjuk hozzá a cukrot, a többi folyékony hozzávalót, majd egy habverővel jól keverjük el. Amikor a liszt és a sütőpor is a tálba kerül, a habverőt egy fakanálra cseréljük le, mert azzal tudjuk szép simára kikeverni a tésztát. Lehetőleg legyen teljesen csomómentes.
2.) A csokit egy vágódeszkán kis kockákra aprítjuk, majd a tésztához adjuk, ami ezzel el is készült.
3.) Vegyünk elő muffin sütőformát és minden kis rekeszét béleljük ki 1-1 muffinpapírral.
4.) Egy evőkanállal adagoljuk a tésztát, maximum a forma 3/4-ig, mert sütés közben nagyon fel fog jönni és ha túltöltjük, akkor kifolyhat és az nem szép...
5.) Most mehet mindegyik közepébe 1-1 kupac mogyoróvaj, kb. egy evőkanálnyi, vagy egy jó púpos kiskanálnyi, ha azzal adagoljuk.
6.) Toljuk előmelegített sütőbe és süssük 170 fokon, kb. 12-15 percig (hőlégkeverés esetén). Akkor jó, hogy ha szépen feljön, majd megpirul a teteje, a belseje pedig már nem ragacsos. Ezt a fogpiszkáló teszttel tudjuk leellenőrizni, amikor is kiveszünk egy sütit, beleszűrjuk a fogpiszkálót olyan mélyen, amennyire csak tudjuk. Akkor jó, ha kihúzva teljesen tiszta marad. Ha ragacsos, az azt jelenti; a sütemény tésztája még nem sült meg, kell még neki néhány további perc a sütőben.
Ha megsült, vegyük ki a sütőből és pihentessük egy kicsit, mielőtt asztalra kerülne.
Karácsonykor elkészítettem a Tejcsokis-Mogyoróvajas Muffin egy "felcicomázott" változatát, amikor is egy kis mascarponés hab került még a tetejére. Ehhez egyszerűen kikevertem körülbelül 20 dkg mascarponét 2 jókora evőkanálnyi mogyoróvajjal, majd az egészet összeforgattam egy kis doboz keményre felvert habtejszínnel (vagy ennek helyettesítésére használható az én egyik kedvenc termékem is, a Meggle cukrászhab). Habzsákba töltve szépen tudunk dolgozni vele. Ha esetleg szeretnénk még fokozni az élvezeteket, akkor csurgathatunk a tetejükre egy kis olvasztott csokit és 1-2 falat mogyoróvajjal is díszíthetjük... de csak az esetben, ha nem lenne még elég ezekből a finom, édes hozzávalókból... :)
Jó étvágyat!
Kicsiny hazánkban még kevéssé ismert finomság ez, sokan nem is tudják, hogy mikor, milyen formában fogyasszák... Nos, ezzel szemben ha az őshazájában (vagyis az USA-ban) kérdezzük ugyan erről az embereket, a válasz a kérdésekre; bármikor és bármihez. Én láttam már sonkás szendvicsre kenve, vaj helyett használva, sült csirke mellé, csokiba töltve, sőt még levesbe keverve is. Ennek a rendkívül széles körben történő felhasználásnak az áll a hátterében, hogy a mogyoróvaj egy olyan étel, ami egyszerre sós és édes is, így tényleg szinte mindenhez jól passzol. Kétféle változata ismert; az un. crunchy (darabos) és a smooth (krémes). Az már csak részletkérdés, hogy ki melyik állagút preferálja és készíti el, egy azonban biztos, hogy tipikusan az a nassolnivaló, aminek csak úgy képes nekiesni az ember egy kanállal és nem letenni az üveget, amíg egy falatnyi is marad az alján... :)
Hozzávalók:
30 dkg pörkölt, pucolt, sózott földimogyoró
3-4 EK méz
3-4 EK növényi olaj (vagy napraforgó-, vagy jobb esetben földimogyoró olaj)
Egy üveg mogyoróvaj előállítása igen egyszerű és a bolti ár töredékéből megoldható. Mielőtt nekiláttam, végezetem egy kis internetes kutatást, a készítésével kapcsolatban és a legtöbb forrásban azt találtam, hogy konyhai robotgépben készítendő... hát, én nem tudom, azok akik ezt írták, milyen szuper-teljesítményű, atommeghajtású forgókéses masinával rendelkeznek, de az enyémmel sajnos még csak a crunchy változatot se tudtam prezentálni... Szinte semmi nem történt a mogyoróval, amikor elkezdetem a géppel aprítani, egyszerűen nem vitte, ezzel szemben szerencsétlen olyannyira felmelegedett, hogy kezdett már égett műanyag szagot árasztani... de lehet, hogy a hiba az én készülékemben van... :)
Szóval nem állítom, hogy lehetetlen robotgéppel krémes állagúra aprítani a mogyorót, csak azt, hogy nekem nem sikerült.
Nem estem kétségbe -nem szokásom- és az egészet átpakoltam egy kávédarálóba. Jó ötletnek bizonyult, mert a 30 dkg mogyorót 5-6 kisebb adagra elosztva, kb. 3 perc alatt por állagúra daráltam vele. Ha így teszünk, akkor ez után már csak az olajjal és a mézzel kell elkeverni, mondjuk ezt tényleg érdemes a forgókéses robotgéppel tenni, annak érdekében, hogy teljesen homogén krémmé álljon össze. Ezzel el is készült. Hűtőben tárolandó, állítólag 1-2 hétig eláll... de erre nálunk nincs semmi esélye, ugyanis az átlagos "élettartama" egy üvegnyi mogyoróvajnak kb. másfél nap :)
Jó étvágyat!
